A Mórágyi-rög egyik kanyargó völgyében megbúvó hangulatos üdülőfaluba,  Szálkára hívlak Benneteket egy tiszta vízű tó partjára !

SZÁLKA :

 A település a honfoglalás idején jött létre, évszázadokon át apró falu volt. 1015-ben említették először Zaka néven. A hivatalos és végleges Szálka nevet az 1910-es helységnévrendezéskor kapta. Az 1300-as évek elején már temploma is volt.

Szálka a szekszárdi dombvidék déli részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a Völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak. 

Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvasállománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt.

Látnivalók :

• Szálkai bika

 A központban Szálka büszkesége áll, az 1891-ben elejtett "szálkai bika" pontos mása. Agancsa az első olyan nyilvántartott trófea volt, mely hosszú ideig, közel 60 évig vezette a világranglistát!
Az elbeszélések szerint ( Mayer Károly erdőmérnök fia) a szarvast Reinspach János szálkai vadász lőtte.
Az agancs súlya kiskoponyával együtt 13,65 kg (egyes adatok szerint 14,5) volt. Az agancsot a nemzetközi pontrendszer szerint 243.89 pontra értékelték. A világrekord trófeát az ország nemzeti kincsként őrzi és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó vadászati kiállításán kerül bemutatásra, a másolata a szálkai faluházban megtekinthető. Ugyanitt állandó sváb népviseleti kiállítást nézhetünk meg, korhű berendezéssel.

• Szarvas-kút

 A szarvaskút név nem véletlen, ugyanis nappal is gyakran látni erre szomjas bikákat, őzeket. A mai napig közkedvelt kirándulóhely. a forrás és környéke 1979-ben lett felújítva.

• Szálkai-tó

 A Lajvér-patak medrébe került völgyzáró gát által mesterségesen létrehozott tó 57 hektár vízfelülettel rendelkezik, mintegy 3 millió köbméternyi tiszta, ma is szinte ivóvíz minőségű víztömeggel. Igen intenzíven halasított, főleg ponty, amur és süllő - de egyre inkább fehér halak is foghatók. Rengeteg horgászhelyet kínál: mindenki találhat magának egy kis öblöcskét, beszögellést, egy földnyelvet vagy magányos bokrot a kedvenc időtöltéséhez.  Kiváló vízminősége vonzza a strandolni vágyókat a fürdőhelyre. A sportolni vágyók számára pedig homokos strand röplabdapálya, vízibicikli,kajak és csónakkölcsönzés nyújt kedvező sportolási lehetőséget. A kisgyermekek számára a homokos játszótér és csúszdás faház biztosítja a szórakozást. Téli kikapcsolodásként korcsolyázás, fakutyázás lehetséges.
• Mayer kápolna

 A kápolna azon a ponton áll, ahol a Szekszárdi-dombság találkozik a Sárközzel. Mellőle felejthetetlen kilátás nyílik az egész Duna-mentére, Sárközre. Jól látszik Szekszárd, Decs, Várdomb, Bátaszék és jó idő esetén még Baja is. A kápolna a 19.sz. végén épült és a 2000-es években újították fel.

KÖRNYÉK LÁTNIVALÓI RÖVIDEN :

Szekszárd :

Wossinszky Mór Megyei Múzeum, Művészetek Háza, Vármegyeháza, Kilátó, Babits Mihály szülőháza, Német Színház, Augusz-ház, Borpincék, Bogár tanya, Petrits Mézeskalács Múzeum, Irodalom háza - Mészöly Miklós Múzeum, Gemenci erdő .......

Decs :

Babamúzeum, Ete emlékmű, Tájház, Sárközi Lakodalom, Sárközi kézművesség ........

Őcsény :

Tájház, Hősi emlékmű, Rózsa tanya .....

Bátaszék :

Római katolikus templom, Tájház, Városháza, Imaház, Kálvária kápolna ....